Olá pra tudo mundo!
Ez egy kicsit eseményesebb hét volt, bár nem azért, mert annyit koptattam az iskolapadot… egyszerűen nem éreztem késztetést arra, hogy reggel 6:30-kor felkeljek a semmiért.
Kedden Valerie meghívott engem, Sinai-t és néhány osztálytársat egy ilyen kis fagyizóba, szülinapja alkalmából. Úgy látom, hogy a földön mindenhol vannak ilyen emberek: rajtam és Sinai-n kívül senki sem jelent meg, pedig ígérték… mindegy, mi megvacsoráztunk, mert elbeszélgettünk, aztán este 9 felé átjöttek hozzám, mivel anya Rotary-n volt, tesóim pedig nagynéninél, a szokásos vacsorán, amit megint elhalasztottam. Beszélgettünk, megnéztük a szappanoperát, mert ugye anélkül Brazíliában élni nem lehet. :D
Szerdán délután végig a várost jártam, ruhát és születésnapi ajándékot keresni. Végül szép ruhákat nem találtam, ajándékot pedig igen. Este Valerie első családja egy vacsorát szervezett neki, szülinapja alkalmából. Az ABD sportklub egyik termében volt és hát itt is mutatkozott ez az embertelen, nem is tudom hogyan leírni viselkedés… a nagy része, akiket meghívott, az úgynevezett „barátok”, nem jöttek. Sinai-val számítottunk erre, mert tudtuk, hogy Valerie-nek nincsen sok barátja, főleg nem az iskolából, bár itt kiemelném, hogy ő a másik magánsuliban tanul, ami a ilyen hülye gyerekekről híres, már elnézést.
Pedig a Rotary-s konyhás néni főzött, 3 féle tészta, rizs, a kedvenc mangós-epres-sajtos-rukkolás salátám és sültcsirke. A torta pedig csoki és brigadeiro keveréke volt, mellé pedig vaníliafagyi, szóval…jó este volt. J
Csütörtökön bebotorkáltam az iskolába, mivel volt 3 történelem óra, ami csak jót tehet és szerencsémre pont világtörténelmet vettek, szóval érdemes volt bemennem. Sőt még németül is segítettem, és kisegítettem a tanárt, hogy nem, Magyarországon nem ortodox vallás van, bármennyire is keleten vagyunk, azért ennyire még nem. (erről jut eszembe: mi hol vagyunk pontosan? Közép-EU vagy Közép-Kelet EU? Az egyik német cserediákkal ezen vitatkoztunk múlt hétvégén, ő állítottam, hogy Magyarország Kelet, én meg mondtam, hogy nem nem… szóval, aki tudja, kommenteljen egyet, köszönöm! Bár a Közép-kelet-eu kutyakiállításból kiindulva…:D)
Pénteken ismét mentem iskolába, végigültem 2 geometriaórát és egy szociológiát, ami még eléggé tűrhető volt.
Még régebben egy Rotary-gyűlésen az ifjúsági-felelős megkérdezett, hogy mit szeretnék tanulni az egyetemen, én pedig azt mondtam, hogy közgazdaság, pénzügy vagy nemzetközi tanulmányok, vagyis ilyesmivel kapcsolatban valamit. Azért kérdezte, mert ha van rá lehetőség, akkor beszerveznének valahová, és körbevezetnének, megmutatnák, hogy ez az a szakma milyen valójában. Mivel a legegyszerűbb megoldás a bank volt, és mivel mostani anyukám egy banknál dolgozik, kézenfekvő volt a dolog. Erre pénteken került sor. Igazából ezeket a dolgokat tudtam, amiket anya elmondott, főleg a sok bankkártya után rohangálás után már eléggé profi vagyok a dolgokban. De jó volt, mindenkinek belettem ott mutatva, hogy én vagyok Celia 4. lánya Magyarországról.
Péntek este pedig egy osztálytársamnál voltunk, összesen 7-eb, csak chillingeltünk egyet. :P
Szombat: május 1. itt is ünnep, és milyen jó, hogy szombatra esett, nem??? Hmm…na mindegy. Mivel anya nyugdíjba ment (így 48 évesen), a bank dolgozói egy churrasco-t csináltak neki, szintén az ABD-ben. Jó volt, kaja isteni, torta, fagyi, meg minden ami csak kell. Délután 4-re értünk haza. Csajoknak alvás, nekem internetezés, pihenés. Este-hála drága Sinainak és Valerinek- egyedül voltam otthon…erről részletesen nem beszélnék.
Vasárnap ismét a szokásos nagyszülőknél ebédelés, délután pihenés….
És egy pár kép:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése