A héten volt 2 hónapja, hogy megérkeztem Brazíliába. Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy ilyen gyorsan telik az idő, és hogy legjobb esetben már csak 10 hónapom van, ami annyit jelent, hogy 5ször annyi, mint amennyit eddig itt voltam. Tovább gondolva, csak ötször ennyit lehetek a barátokkal, a családokkal és aztán talán soha többet.
A következő hetem lesz az utolsó, amikor gyerekként fogok felébredni, aztán vasárnaptól beköszönt a bűvös 18…ezt sem tudom elhinni…ezt a hetet teljes nyugalomban töltöm majd el, mivel az iskolában dolgozatírós hét van, tehát nincsenek tanórák, csak tesztnek egész nap… egyrészt sajnálom őket, mert rengeteget kell tanulniuk, másrészt meg kicsit örülök, hisz nem kell 6:30-kor kelni, felvenni a más kicsit unalmas egyenpólót és elindulni a 6 óra unalomba…
Egy hónap múlva családot váltok, várom is meg nem is. Már végre kezdem teljesen otthonosan érezni magam, mindent tudok, hogy hol van, a szülőkkel is már teljesen jó a kapcsolatom, végre tudok velük beszélni…erre új szülők, testvérek, ház, Vera2 (bejárónő:D), új szoba, új kutya stb. Na de biztos jó lesz, főleg hogy már azért ismerem őket.
A hétköznapok szokásosan teltek, iskola, este pihenés, néha egy kis futás vagy városban flangálás. Szerdán a suliban fotózkodás volt a végzős osztályoknak, így nekünk is. Ilyen igazi „graduation” kalapban meg köpenyben, jól nézett ki nagyon. Én ebből kimaradtam, mivel nem ballagok, sőt még „érettségit” sem csinálok, de azért csináltunk már képet így szünetekben és hasonló. Mellesleg elég rosszul éreztem magam, nagyon rossz volt látni, hogy ők együtt fognak ballagni, érettségizni, (valakik már 6 éves koruk óta egy osztályba járnak) és én meg halasztok, nem azokkal ballagok, akikkel már 5 évet legyűrtem gazdagságban, szegénységben, boldogságban és ínséges időkben. :D :S Szóval ez a napom ez olyan honvágyas nap volt, ami eddig nem igen „jött” rám…remélem nem is fog újra mostanság, mert annál rosszabb nincs…
Csütörtök este anyával és (szokásos) barátnőivel mentünk el vacsorázni, hát csak annyit mondok: mintha szappanoperába csöppentem volna. El lehet képzelni: 4 csinos, 5X közelében lévő, brazil nő, akik kicsit kiruccantak a férjeik nélkül. Jó cserediák lévén mentem velük, de megérte, ennyit nem nevettem még magamban soha.
Pénteken nem nagyon volt este program, mert az osztálytársak szombat reggel dolgozatot írtak, anyáék meg nagybevásárlásra mentek egy 70 km-re lévő másik városba. Aztán Valerie, a német cserediák hívott, hogy nincs-e kedvem bemenni vele a városba kicsit kávézni, sütizni. Így ott voltunk estefelé.
Szombat…délelőtt forma-1, 1 órakor pedig churracso az egyik osztálytársam, Tassiani házában. (igen, nem szakadt meg a churracso-lánc) Szokásos brazil pontossággal, 1 óra helyett mindenki 3 körül szép lassan megérkezett. Nade sebaj, már kezdek hozzászokni és már rám is ragadt, nem tudom mi lesz otthon, ha hazamegyek. J
Ez volt talán az egyik legjobb szombatom, nagyon jól érzetük magunkat, sokan ott voltak az osztályból. A ház nagyon szép volt, és végre volt udvara fákkal, fűvel. Eddig ez volt az első (!) ilyen, amit láttam. Hús nem sok minden volt, de sör annál inkább… nade még mielőtt valaki rosszra gondolna, NAGYON JÓ CSEREDIÁK VOLTAM!!!!! Megtanultam samba-zni, ja és együtt buliztam a töritanárommal... (mivel az egyik osztálytársammal jár…hoppá!)
Este 10 körül szállingóztunk el, de megbeszéltünk, hogy 11 körül találkozunk a városban. Ez így is volt, mindenki hazament zuhanyozni, átöltözni, aztán együtt kajáltunk, meg beültünk egy bar-ba. Nekem 2-re kellett hazamennem, azaz az volt a maximum, amíg el voltam engedve. Fél 2-kor hívtam apát, hogy akkor jöhet, de ők is valami buliban voltak, a háttérzajokból ítélve.
Ma ebédre mentünk a klubba, mert apa focicsapatának volt valami banzája. A kaja nagyon finom volt, gondolom kitaláljátok, hogy mi, utána pedig fagyiiii...ahhhh... gostoso. :) Este pedig mise, majd nagyszülők, holnap pedig NO SCHOOL, tehát alvás.
Jó sok képpel jövök, remélem nem bánjátok!
Puszi mindenkinek!
Gostosoooo 
Szia Nóri!
VálaszTörlésCsak hogy tudd én is olvasom a blogodat! :) Apud mesélte a műhelyben hogy hol jársz és mondta ezt a blogot. Gondoltam megnézem. Nagyon jól írsz, csak így tovább!
üdv: Bucsuházy Peti Rajkáról :)