2009. augusztus 9., vasárnap

tenisz, vacsora és apák napja


Sziasztok!

Miután Isa elrepült, kicsit "nyugalom" volt otthon, ezalatt azt értem, hogy napközben otthon voltam és nem nagyon mentünk sehová (a melegnek is köszönhetően).
Amanda-val nagyon jóba lettem, talán azért is, mert "sorstárs", hisz cserediák volt Németországban tavaly, tudja, hogy milyen érzés nekem most itt, "idegenek" között. Ja és persze vele németül beszélek, így talán nem felejtem el, mire hazamegyek.
Ja és aminek nagyon örülök: nem csak ketten leszünk cserediákok a mexikói lánnyal itt Dracena-ban, hanem ha minden úgy alakul, akkor augusztus végén egy német csaj is jön, Berlinből. Ennyi az összes információ, amit tudok róla.

Szombaton apa ment focizni az ABD-be, mondta, hogy menjek vele és addig én is tudok valamit ott csinálni. Mivel az úszáshoz kell egy orvosi igazolás, ami nekem még egyenlőre nincs (de lesz), a futást valahogy hanyagolom egy ideig, elég volt a Batyiban :P, focizni nem tudok, így maradt a tenisz...na de kivel?? Szülők ötlete: Giovanni! Mondom persze, egyből egy profival, aki minden brazilt elver és aki az USA-ba nyert ösztöndíjat a teniszezése miatt. Köszönöm, inkább először valaki könnyebbel kezdeném. Ekkor eszembe jutott, hogy a 3 lány a 3. családomban teniszezik. Gyors telefon és megbeszéltük, hogy 4-kor a klubban. Nagyon jó volt végre kicsit mozogni ennyi punnyadás és kajálás után. 4-7-ig játszottunk, rendesen elfáradtunk a végére. Közben leendő osztálytársak is csatlakoztak.


Még mi pihentünk...

...addig a másik páros játszott

Este pedig vacsorázni mentünk a család barátaival. Mindenki nagyon aranyos és próbál kommunikálni velem, kisebb nagyobb sikerrel. :) Szerencsémre jött Pedro és Luciana (Fernando és Edna lánya és annak barátja), akik beszélnek angolul, így kicsit könnyebb volt a társalság. Luciana Campinas-ban az IBM-nél dolgozik, nagyon jó az angolja! ;)
Este fél 1-re értünk haza, és akkor csörög a telefonom... Carol hív, hogy nincs-e kedvem átmenni hozzájuk, pár barátja ott van náluk. Sok erőm nem volt 3 óra teniszezés és egy jó kis japán vacsora után, 1 órakor, szóval inkább otthon maradtam és elmentem aludni...


Luciana, Pedro és én

Mindenki

Zenészek (brazil country)

Hivatalosan ezen a vasárnapon van az Apák napja, azért a család most ünnepelte együtt. A nagyszülők házában, szintén churrasco (BBQ) és szintén rengetegen, ugyanaz a csapat, mint Giovanni BBQ-án. Rengeteg sali, hús, hal, és persze rízs. Desszertnek meg brazil pudding és gyümölcssali.
Most este pedig misére megyünk, ha minden igaz...

Apa és Carol

Mindig csak esznek és kiabálnak (L)

Legkisebbik

Brazil fiúk vajon mit csinálnak???na mit??? Fociznak...

Ana Paola, Carol és én

Megy a készülődés

Holnap pedig kezdődik az iskola! A héten megvettük az egyenpólókat, mit ne mondjak, furcsa lesz minden nap ezt hordani. Mindenki azt kérdezi, hogy izgulok-e, félek-e miatta...minek izguljak, féljek??? Ha be tudtam illeszkedni egy teljesen új és idegen családba, együtt tudok velük élni, akkor mi nekem egy 40 fős osztály? :D


egyenpóló


1 megjegyzés:

  1. hella-bella!!!!

    te csajéééé!!Hát nagyon tetszenek a bejegyzéseid....háááááááát sárgulok,mint összel a falevél,te!:)Nagyon irigyellek.

    Ha jól vettem ki az írásokból,akkor egyáltalán nem bánod,h végül brazíliába kerültél...!:)

    én ma értem haza egy 7 napos versenyről...judo.jöttek brazilok persze megint és olyan édesek!!!összehaverkodtam velük jól!:)meghívtak persze,h menjek csak hozzájuk....mondom ja..c.sak a pénz az,ami hiányzik!:):P

    remélem tényleg minden rendben van veled!puszillak,
    Emcsi

    VálaszTörlés