Sziasztok!

Egész pontosan 8 hónapja vagyok brazil földön és lassan már a vége felé járok ennek a cserediákságnak, ami néha szomorúsággal, de néha már boldogsággal ölt el, mert vannak dolgok, amik azért már hiányoznak otthonról. Furcsa mondani, hogy már csak 2 éd fél hónap van hátra, nemsokára azt fogom mondai, hogy már csak, 2, 1… és egy hét…és holnap indulok…és leszálltam…egyenlőre kicsit hihetetlen, de hát hipp-hopp itt lesz ez is.

Holnap lesz egy hete már, hogy költöztem, ez is mintha csak 2 napja lett volna. Akkor kicsit erről: hamar sikerült beilleszkedni, ez talán annak is köszönhető, hogy rengeteget jártam ide, mikor Sinai és Valerie itt lakott. Már mindent tudtam, hogy hol van, mik a szokások, mi hogyan van, mit szabad csinálni és mit nem. Tehát az elsőnapi kérdések is elmaradtak. Kicsit furcsa, hogy nincs apuka, eléggé nincs családérzete az embernek, hisz a Tanganini familia után… de kell a változatosság, nem azt mondom. A lányok teljesen be vannak táblázva, órarend szerint élnek, ami kicsit visszahozza a koleszos napokat. Iskola után ebéd, pihenés 2-ig (nem tovább), majd tanulás, 4:30-5:00-ig uzsonna, majd tanulás…anya 7-kor hazaérkezik, novella, vacsora, big brother, utána ha van film az, ha nincs, DVD. Itt inkább a csajok alkotják a családot, mert anya egész nap dolgozik, még ebédre sem jön haza, este barátozik, ha meg nem ott van, akkor Rotary és egyéb gyűlésekre jár.

Hétvége…pénteken a csajok osztálytársai közül jöttek át páran, beszélgettünk, Bones-t néztünk (magyarul azt hiszem az a Dr.Csont). Szombaton és viszonylag sokat aludtam, hisz ki kell pihenni magam a sok iskolai fáradalom után. :D Ebédre jöttek a nagyszülők, és unokatesó, churrasco volt, ami számomra már teljesen megszokott dolog. Délután a csajoknak tanulás, nekem prezentáció-készítés, majd Lucia anyukám hív, hogy nincs-e kedvem elmenni vele egy vacsorára, mert már Joao-val megvettéka jegyet, de ő elutazott. (a focicsapatnak volt az éves vacsorája). De mondom elmegyek szívesen, úgysincs egyenlőre semmi terv estére. Nem mondom, hogy nagyon izgalmas volt, és még a kaja sem volt annyira finom. Amikor megláttam a rízs-saláta-lasanha-sülthús ismételt párosítást, elképzeltem magam, ahogy ülök a Paprika-csárdában, előttem a már üres májgaluska leves tálja, és a pincér éppen hozza a Főhercegnőt hasábkrumplival és mártással…amit leöblítek majd egy somlóival.:D Na de a Caipirinha ellensúlyozta a kaját… :D

Vasárnap pedig a nagyszülőkhöz mentünk ebédre, jó volt, hisz a mi bejárónőnk főzött. Délután pedig alvás, internetezés, csajoknak tanulás…a változatosság kedvéért. J

Hozok pár képet, bár nincs sok, mostanában nem vagyok fényképeződ kedvemben.

Csók mindenkinek!

Ismét az újságban, még a keddi Rotary-gyűlésről

A bálterem