Sziasztok!
Még egy hét eltelt, megint nagyon gyorsan…
Kedden Rotary gyűlésre kellett mennie az egész famíliának, mert anyáknapi vacsora volt, izgalmas volt nagyon…de hát egy jó Rotary-s cserediák nem panaszkodik, legalább a vacsora finom volt, mind mindig.
Szerda…előre bejelentett Tűzvédelmi próba. Nagyon szuperül, ámbár viccesen oldották meg –amerikai módra, hisz az igazgató azt mondta, onnan vették át. Pontban 9 órakor petárdákkal robbantottak az ablakok alatt naaagy robbanást imitálva, majd sorakozás 2 libasorban (1lány, 1fiú), majd indult a vonatozás…szó szerint…ilyenkor Kiss Ádám jut eszembe, amikor mondta a Stand Up-ban, hogy „1000 kéz lendült a magasba és mondta az egyik: Nyomjad Rózsi. És elkezdtek vonatozni…”. Majd mikor ezt végiggondoltam, a következő pedig az volt, amikor koleszos farsangon a bencések benyomatták a Demjén Rózsi CD-t, bármennyire is tiltakoztunk ellene…. Szóval, elindult a zenevonat, keresztül a folyosón, ahol füstgéppel imitált közegben kellett kijutni az iskola elé- hozzáteszem mindezt vonatozva és komolyan, hisz a TV is vett minket. Gyorsan az iskola elé, persze kint 5 fok volt. Megérkezett a mentőautó, tűzoltó, lezárták az iskolát. Igazgató jött, megkérdezte a töritanárt, akivel óránk volt: „Tanárúr, mindenki itt van?” - „ŐŐŐŐ, igen igazgató úr.” Tehát Bruno is nagyon biztos volt a dolgában. J Majd taps és osztályonként fotó a tűzoltókkal. Mindenki visszabandukolt a terembe, ahol még mindig az illatos füst gomolygott. Kicsit kellemesebb volt, mint az igazi füst… tehát röviden, ilyen egy tűzvédelmi oktatás Brazíliában, amerikai módra.
Csütörtökön Sinai jött át hozzám, mert nagyon izgatott volt, nem tudott mit kezdeni magával, mivel az iskola háromnegyede Sao Pauloba utazott –így ő is- a Hopi Hari nevezetű vidámparkba. Nekem valahogy nem volt nagyon vonzó 10 órát buszozni oda éjjel, majd hullámvasútozni egész nap, majd megint vissza 10 óra busszal éjjel, mindezt 30.000 ft-ért és 15 éven alattiakkal. Inkább éreztem volna magam kistanító néninek, mint diáknak. J Tehát pénteken éppen hogy csak lézengett valaki az iskolában, osztályösszevonások voltak, tehát izgalmas nap volt. Csütörtökön este első családomhoz mentem egy-két dolgot megbeszélni, de csak anya volt otthon. Sokat beszélgettünk, elhoztam az ottmaradt zacskós leveseimet és meleg ruháimat.
Péntek este senki nem ment sehová 11 óráig, mert az utolsó epizódja volt az egyik novellának. Hét mindenesetre vicces volt… J
Szombat reggel kelés Forma-1 időmérőt nézni, majd a nagyszülők és a nagynéni jött ebédre, mint minden szombaton. Délután kinek alvás, kinek filmnézés. Este átmentem Sinahoz, vittem a laptopot, filmet néztünk, majd szüleivel voltunk. Este pedig fél 12-kor hívott, hogy akkor Raizes? Mondom most? Rendben…végül is már a végén vagyunk a dolognak. Jó volt nagyon, végre nem volt dög meleg, kellemes volt. Reggel fél 5-re értünk haza, én 8-kor keltem Forma-1-et nézni. A többiek misére mentek, majd 11-kor jöttek értem, hosz következett a szokásos ebéd a nagyszülőknél.
Hétfő…iskola…nagyon büszke voltam magamra, hisz végigültem 6, azaz 6 teljes tanórát.
Ennyi történt az elmúlt egy hétben… most ezen a hétvégén, egész pontosan péntek, szombaton Rotary District Konferenciánk lesz, Aguas Do Sao Pedro-ban, már mindenki nagyon várja: utolsó alkalom, hogy juntos é a Grande Familia…. Que triste gente…
Csók mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése