ABD vacsi suli

Silvia, Ágatha, Mantova és Bruna :)

Igen, őket már felvették az egyetemre

Őrültek, de én így szeretem őket

Sziasztok!

Most ismét megleplek titeket egy bejegyzéssel, mivel nem tudom, hogy legközelebb mikor lesz rá időm és lehetőségem. Ma este Panorama-ba megyek a 2. családommal és ott is maradunk egészen vasárnapig vagy hétfőig, ha minden jól alakul. És várhatóan a következő héten már megyek is hozzájuk. Már most költözhettem volna, de mivel csak az ágykeret érkezett meg, a matrac nem, így várnom kell egy kicsit.

A hét eleje ismét unalmasnak indult, nem történt semmi, sablonos délelőttök és délutánok. Majd szerdán apa focizott a klubban este, és már többször megjegyzést tett arra, hogy nem járok teniszeni, így mondom jólvan, szerzek neki egy boldog estét, elmegyek Sinaival. Előző este viszont Valerie fogadóanyukája rámszólt, hogy foglalkozzák már Valerie-val (hát mondom mi vagyok én, óvonő vagy dada?). Így őt is hívtam, szóval ez az este ilyen teambuilding-nek, csapatépítő foglalkozának indult, de a végére nagyon jól éreztük magunkat. Teniszeztünk, futottunk, meccset néztünk, ettünk, ittunk, majd éjfél körül haza is mentünk. :) Büszke vagyok magamra, mert én vagyok a csapatösszetartó-emberke, aki mindenkivel mindig jót tesz, remélem egyszer majd valamikor visszakapom. :)

Másnap az iskolában természetesen a kedvenc biológia tanárommal kezdtem, akinél nem aludhatok, így nyitott szemmel próbáltam sunyni egyet, de nem nagyon sikerült.

Majd aznap délután (csütörtökön) meghívást kaptam Apa Paola-ékhoz, (unokatestvérem) vacsorára, mivel Paola barátja 2 hónap után újra itt van Dracena-ban. Csak nekem, az én kedvemért leves volt, brokkolikrémleves fokhagymás-vajas pirítóssal. Isteni volt.

Pénteken, azaz ma pedig ismét iskola. Amilyen kínkeservesen indult a két filozófia órával, majd folytatódott az irodalommal, olyan jól ért véget az elmaradt két fizikaórával. :) Mivel többen is a napokban tudták meg, hogy felvették őket az egyetemre, így elkezdődött a szokásos "ceremónia". Először is a fiúk hajának levágásával kezdődött (kinél mennyire drasztikusan, attól függ), majd a rajtuk lévő egyenpóló össze-vissza szaggatása, arckifestés, a fejükön tojástörés, majd liszttel, kukoricadarával és kávéval való leszórás, homlokra írkálás rúzzsal, majd a végén WC papír tekerése a nyakra nyakkendő gyanánt. :D Ezek után a városba mentünk, az egyik rendőrlámpás kereszteződéshez, pénzt kéregetni az egyetemre való bejutás ünneplésére tervezett churrasco-ra. Persze csak ők, akik ilyen csodálatosan néztek ki ezután a procedúra után. Én is bepróbálkoztam, azzal a beszéddel, hogy cserediák vagyok és szegény osztálytársaimnak pénzre van szükségük a ballagásra, de annyira jól beszéltem portugálul, hogy a sofőr nem akarta elhinni, hogy valóban cserediák vagyok. :) Így jártam, ezért inkább visszavonultam az árnyékba és figyeltem a többieket.

Ennyit erről, mindenestre vicces volt. Fényképező nem volt nálam, a telefonommal egy nagyon rövidke videót csináltam. Talán egyik osztálytársam csinált fotókat, majd elkérem tőle.

Mindenkinek szép hétvégén, szét ne fagyjatok!!!!

csók!

Tanulok is ááám

Piuuuca

Apa éppen a vasárnapi ebédünket készíti

Sziasztok!

Akkor a hétvége…

Pénteken nem történt semmi, azon kívül, hogy az iskolában az első két órán (filozófia, szociológia) egy filmet néztünk a brazil kormányról. Na most azt tudni kell, hogy hasonló mint édes kicsi Hazánkban, tehát nem részletezném, úgyis tudja mindenki. Nagyon unalmas volt, nem csak nekem, mindenkinek. Az volt a csúcspont, amikor mellettem az egyik osztálytársam előrántott a hátizsákjából egy kispárnát, ilyen kis holdakkal, csillagokkal, rojtokkal a szélén és úgy aludt tovább. Majd irodalom óra következett az új tanárnővel, hát ezt sem részletezném, örülök, hogy nem ő a tanárom. :) Utolsó órákról hazasétáltam, mert nem volt kedvem végigszenvedni két fizikaórát. Este nem mentünk sehová a barátokkal, mert mindenki meg volt zuhanva. Családdal is otthon maradtunk, mert apa focizott este, utána pedig nem volt kedvük elmenni kajálni sehová, anyának pedig kedve nem volt főzni, így pizzát rendeltünk. De ez a legjobb, kényelmes és finom.

Szombaton sokáig aludtam, apa persze dolgozni ment, anya pedig 8 óra után tudott csak aludni, mert elmondása szerint apa egész éjjel horkol. :D Hálistennek én csukott ajtónál alszom, így nem hallom. :)

Majd ebéd következett, ami tényleg kiakasztott: tortellini, ami önmagában is elég egy kis sajttal. Na nem, anya ezt még megspékelte egy kis spagetti feltéttel, jó húsosan. És ha még ez sem lenne elég, apa hozott haza egy egész grillcsirkét, ami meg volt töltve valami cuccal. És akkor megint le lettem szólva, hogy csak egyszer vettem mindenből. :D Amúgy már kezdek kicsit besokalni, hogy állandóan tukmálják rám a kaját, pedig ismertek, nem az a fajta vagyok, akinek szüksége lenne erre. :)

Este vacsorázni mentünk, de ez úgy kezdődött, hogy beültünk a kocsiba és elkezdtünk körözgetni a városban. Hát mondom megkérdezem már így 10 perc után, hogy valójában hová is megyünk. Erre az volt a válasz: „Nem tudjuk…” Hát mondom jól van, fél 10 volt, éhesen és szomjasan szenvedtem a hátsó bőrülésen :D (ami borzalmas, főleg a 40 fokban), majd fél óra kocsikázás után kikötöttünk egy nagyon kis helyes helyen. Képeket nem csináltam, túl hideg volt ahhoz hogy álldogáljak kint, a következő 8 hónapban biztos lesz még rá alkalom. De nagyon szuper kis hely volt, „EU-s” játszótér a gyerekeknek, videójáték-szoba. Már éppen akartam megjegyezni, hogy milyen európai kinézete van a helynek, amikor anya elkezdte mondani, hogy a főnökasszony nagyon sokat utazik, több hónapot töltött Európában, és az ott szerzett ötleteket, tapasztalatokat itt kamatoztatja. Jó szemem van, mi? :P Japán kaját ettünk, finom volt nagyon. És csak az érdekesség kedvéért: elfogyott 3 üveg 600 milis sör, fél liter frissen facsart narancslé, 1 pohár barnasör, egy japán kaja 3 személy részére, és egy ilyen körömpörkölt szerűség, amit apa evett. Ezért mindössze 5500 ft-ot fizettünk…

Épp hazafelé tartottunk, amikor jön egy SMS: Nóra, do you go to Raizes? Hát mondom így 12 óra tájt… najó, egye-fene, elmegyek, egyszer élünk nah… Sinai, Márcia, Keico és én mentünk. Nem volt rossz, de nem volt sok ismerős most, kicsit unalmas volt és még a caipirinha sem volt jó… :D Nade lett egy fényképen egy kosarassal, akin mellesleg olasz póló volt, szal Imola, majdnem megfelel az elvárásaidnak, nem??? :D

A hétvégén ismét dor de gargante, azaz torokfájással küszködöm, már nem tudom mit csináljak, lehet sálban és kabátban fogok a teremben ülni, hogy bírjam a légkondit. :)

Amúgy minden rendben, meleg van, bár szombat délután hatalmas eső volt, csináltam egy videót, nem tudom mennyire látszik majd így ablakon keresztül, az ajtót nem mertem kinyitni.

A családváltás pedig tolódik, tolódik, anyukám beteg, kórházban is volt... :S

Jók legyetek!

Csók!

Kellen (osztálytárs), Sinai

A kosarassal :)

The best exchangers forever <3

Na akkor itt most ki is a brazil??? :D (Márcia, Keico, én és Sinai)

Ha esik, akkor így esik...

3 HÓNAP

Sziasztok!

3 hónapos brazíliai kint létemből kifolyólag megleplek titeket egy bejegyzéssel így a hét közepén. Igen, nehéz elhinni, de 3 hónapja kint vagyok, az ¼-e már eltelt és ezek után még gyorsabban fog telni – legalábbis az „öregek azt mondják”. Családváltás, Rotary-s túra, karácsony, újév, családváltás, húsvét, családváltás és vége.

Ez a 3 hónap vegyesen telt, nem sok utazással, de annál több tapasztalattal. Ha magát Brazíliát nem is ismertem még meg annyira, az életet, az embereket, a szokásokat már „mais ou menus” (kedvenc kifejezésem) igen. Csalódtam a dolgokban kellemesen és nem kellemesen is, de hálistennek a kellemes csalódások többségben vannak. Lehet furán fog hangzani, de hiányzik Európa a maga rendezettségével, tisztaságával, pontosságával, némely szokásaival. Viszont nehezen tudom majd elfeledni az itteni boldogságot, vidámságot, jószívűséget.

A napokban családot váltok majd, várom is meg nem is. Új dolgok, új emberek, új ágy… ja igen, gyorsan legyártottak nekem a bútorgyárukban egy új ágyat, hát könnyen vannak egyesek. De azt hiszem ki fogom bírni ezt a 3 hónapot a medencés házban. J

Iskolában nem történik semmit, hideg van a légkondi miatt. Míg kint mindenki megfő és rövidnadrágban rohangál, addig mi pulcsiban, valaki kabátban ül a teremben. Nem értem miért nem kapcsolják ki vagy veszik kisebbre. Tegnap az egyik biológia tanár rámszólt ótán, hogy ne játsszak a telefonomon. Mindenki röhögött és mutogatott, hogy miért ilyen köcsög a tanár, hisz cserediák vagyok, nem értek semmit (főleg a genetikából…). Nade mindegy, a 2. óra előtt már inkább gyorsan felrohantam a könyvtárba, nehogy belém kössön amiatt is, hogy lélegezni merek.

Tényleg nem történt semmi a héten a kis honvágyon kívül.

Rakok fel pár képet, csak úgy „érdekesség” képen!

Csók mindenkinek. Aztán nekem öltözzetek be jól, nehogy megfázzatok a nagy hidegben odahaza. J

Annyira imádom a pálmafákat :)

"Lógnak a pálmafán a kókuszok..."

Először azt hittem, ez egy társasház, de tévedtem: EGY HÁZASPÁR lakik benne....2 ember :O

egy kis jókedvre derítés

Hello mindenkinek!

Remélem otthon minden rendben, és jól bírjátok a hideget és a nagykabátot! És csakhogy ne irigykedjetek annyira, ma nem esik, hanem ömlik az eső egész nap és sötét van.

Mire megszoktam volna végre az 5 óra eltolódást, erre vasárnap éjjel elkezdődött a nyári időszámítás. Tehát már csak 4 óra a különbség, nemsokára otthon is állítotok és már csak 3 lesz. Júliusra már utol is érjük egymást, mire hazamegyek. :)

Végre megkaptuk az infókat az egyik Rotary túráról, az Amazonia+Nordeste-ről. Nagyon remélem, hogy el tudok menni, gyönyörű helyekre mennénk, az egy dolog hogy egy hét amazónia, de utána 2 hét tengerpart, majd a végén Brasilia város. Csodálatos!!! Töltöttem le nektek képeket Google-ról, csakhogy kicsit felmelegedjetek a képek láttán. :)

Jók legyetek!

(képek nagyban a képekre kattintva)

Praia de Forte- beach Salvadortól nem messze

Pedra Furada

Lancois

Jericoacoara

Fortaleza

Cumbuco beach

Pai Ináció

Salvador

Brasilia város

Beach Park Fortaleza-ban

Amazonia

Amazonia

Panorama

Végre az idő is engedte, hogy leruccanjunk Panorama-ba, Dracena-tól egy 40 km-re lévő kisvárosba. Azért igy híres ez a város, mert a Rio Paraná mellett van. Egy kis ismertető a Rio Paraná-ról: A Paraná (spanyolul Río Paraná, portugálul Rio Paraná) egy folyó Dél-Amerika déli-középső részén, Brazília, Paraguay és Argentínaterületén. Hossza 2570 km, illetve a brazíliai Paranaiba forrásáig számítva 3998 km. Dél-Amerika második legnagyobb folyója azAmazonas után. Neve a tupi nyelvből származik, ahol jelentése „mint a tenger”. (by. wikipedia)

Itt Brazíliában az államhatárok legtöbbször "természetes" határok is. Itt a folyó egyik felén Sao Paulo állam van, a másik felén Mato Grosso de Sol állam. A két államot egy teljesen új híd köti össze, ott kocsival meg is álltunk fotózkodni. Majd megnéztük a folyót, a növényeket, majd újra autóba ültünk, hogy továbbmenjünk Panorama-ba. Lementünk a strandra, amit én csak Kis Copacabana-nak hívok, de sajnos az idő nem volt valami strandolós idő, szóval majd máskor.

Majd egy igen helyes kis étterembe mentünk, ahol persze csak hal volt. De isteni volt a kaja, és a narancs juice. Ahhh... Az étteremben elvoltunk egy jó ideig, majd utána autóval egy kis kirándulást tettünk még a folyó partján és a városban.

De majd a képek többet beszélnek, sok kedvem most nincs irogatni.

Ez volt ma, azaz vasárnap.

Szombaton pedig Sinai-val nem tudtunk mit csinálni, ezért kivettünk 2 filmet (Viky, Cristina, Barcelona és a Made of Honour, amit igaz mág 100x láttam, de megnézném még egy párszor). Sinai élvezte az első filmet, mivel félig spanyolul volt, na én már nem annyira, mert nem nagyon értettem. Bááááár, vannak hasonló szavak mint a portugálban szóval... Brigadeiro-t csináltunk, nagyon finom lett, azt hiszem már rájöttem, hogy hogyan kell profi módon.

És egy kis további helyzetjelentés: ismételten fáj a torkom, dor de garganta, és a Neo Citran-om is elfogyott... :S

Itt vagyok Brazíliában, ráadásul Sao Paulo államban és nemhogy élőben, de még a TV-ben sem láttam a Forma-1et. Hát lehetséges ez???? :D

Holnap iskola, bár lehet kihagyom és inkább fekszem, hogy hamarabb rendbe jöjjek.

jók legyetek, nézegessétek a képeket!

csók mindenkinek!

Rio Paraná...hát nem szép?

Comida...gostoso (Gábor ezt csak neked, hogy még éhesebb legyél)

Ilyenkor rátok gondoltam, akik otthon nagykabátban ülnek :D

Kis Copacabana-m

Pálmafák

Vége a hídnak, vége az útnak is...már kezdek hozzászokni ezekhez a dolgokhoz

4. anya és apa

1. családom (apa sapkája!)

Anya, Lúcia és a folyó

Apa titanicosat játszik :D

Kaktusz-lopás :D

2 ilyen is volt...vmilyen salamandra vagy mi

Kaktusz

Rio Paraná és a híd

Szombati vacsorám :)

hétköznapok és péntek

Sziasztok!!

Egyszerűen nem tudok elaludni, ezért gondoltam megosztom veletek gondolataimat, hátha valaki a reggeli kávézgatás mellett az én blogomat akarja olvasni. :D

A héten nem nagyon volt semmi a Rotary-n kívül, iskola szokásos, főleg hogy csütörtökön nem is mentünk. Aznap a " Dia de Professoras", azaz tanárok napja volt, és a Terceirao, tehát a végzősök úgy gondoltuk, nem megyünk be aznap iskolába, megkíméljük a tanárokat. Egy-két-három ember elment reggel, csakhogy megnézze mizujság, de aztán gyorsan haza is mentek. Sokan lógásnak nevezik azt, amit csinálok, de higgyétek el, nem azért teszem, mert annyira jó otthon ülni és TV-zni, vagy inkább interneten nézni a semmit. Egyszerűen annyira unalmas az iskola, annyira kényelmetlenek a padok, annyira nem értek semmit és annyira elálmosodom, hogy inkább hazajövök. Megvárom a szünetet, mert akkor buli van, meg beszélgetés meg hasonlók, aztán szépen hazakullogok. Néhanapján, többek között hétfőn, kedden és csütörtökön bent maradok egész nap, de csak mert akkor az utolsó órákat szeretem és értem is valamennyire. (matek, történelem)

Ma este elméletileg Sinai első házába mentem volna Mexikói vacsira, de végül elmaradt. Így végül csak bementünk kicsit délután a városba, pénzt levenni, telefont feltölteni stb. És megkaptam Sinai-tól a szülinapi ajándékomat, bár igaz kicsit megcsúszva. De vhogy ennek örülök a legjobban: egy bögre, amin az egyik közös képünk van. És ezzel a szöveggel, persze angolul: A mi barátságunk nagyon érdekes/vicces. Te magyar vagy, én mexikói, Brazíliában vagyunk és angolul kommunikálunk. Mit fogok én csinálni nélküled a következő évben??? Boldog szülinapot, Nóri (ÉS A BOLDOG SZÜLINAPOT, AZ MAGYARUL) Amikor átadta az egyik snackbar-ba, ahová beültünk enni valamit, mindkettőnknek könnybe lábadt a szeme. Ilyenkor érzi az ember, hogy milyen rossz is lesz majd egy év után elválni egymástól.

Este vacsorázni mentünk anyával, apával, 4. szülőkkel és Jotaval. Lukinhas és Carol is jött velünk, mert egyedül vannak otthon ma éjjel. Hú nagyon jót ettünk Carollal, ilyen töltött krumplit, ahh végre krumpli, isteni volt.:) Sokat beszélgettünk, nevetgéltünk, azt hiszem jól elleszek majd velük a következő 3 hónapban. :)

Ja igen. Nem tudom mikor költözöm, apa azt mondta már a jövő héten, de 2. anyukám vmilyen kivizsgáláson van, szóval lehet csúszik a mutatvány. Nade sebaj, örülök is neki, meg nem is, nincs kedvem elkezdeni pakolgatni a cuccaimat. :S Juj, beleképzeltem...

Apa nagyon aranyos volt, bár lehet ez már a sokadik sörnek volt köszönhető, ezt mondta: Minha casa é sua casa tambem=az én házam a te házad is. Hát mondom jólvan, majd még a szavadon foglak, ha vmelyik házban rossz a kaja mondjuk vagy nyikorog az ágy. :D

Este Raizes-be mentünk volna osztálytársakkal, de fél 12-kor még senki sem tudott mondani semmit, így úgy döntöttem, hogy inkább átvetkezem pizsamára, és elmegyek szunyókálni. De előtte gondoltam írok nektek egy kicsit...

Jaj és a 3. családomban lett egy kutya, egy 2 hónapos kis Bison frisé valami, vagy hasonló, hát nagyon kis éééédes. Már csak a 4. családomat kéne meggyőzni, hogy vegyenek, mert ott csak macska van.

Azt hiszem most kezdődik el az az érzés, hogy nem akarok hazamenni. Vagyis akarok, de nehezen tudnám itt hagyni ezeket az emberkéket. És igazuk volt azoknak, akik azt mondták: az első 3 hónap a nehéz és a karácsony. (bár azt még nem tudom.)Jövő hét csütörtökön lesz 3 (!) hónapja hogy itt vagyok, tehát az 1/4-e már eltelt. 8 vagy 9 hónapom van már csak hátra és így belegondolva nagyon kevésnek tűnik.

Na mára / holnapra ennyi, majd írok, ha történik valami izgalmas.

Jaj és hát a hétvégén van a Brazil Nagydíj Interlagos-ban, sajnos nem jutottam el oda, nade majd nézem a tv-ben, a brazil Palik tolmácsolásában.

csók nektek!!!

Sziasztok!

Ezen a héten történt is valami az iskolán kívül, ezért is ez a bejegyzés most így a hét közepén.

Tegnap este (kedden) Rotary gyűlésre mentem, mert a Rotary Club Dracena vendégül látta a District Governor-t, José Uracy Fontana-t. De először ott kezdeném a dolgot, hogy teljesen kiment a fejemből ez a Rotary gyűlés, talán azért is, mert a hétfői ünnepnap miatt teljesen meg voltam keveredve, milyen nap is van ma. Este Sinai ír Facebookon olyan 7 óra tájt, hogy mit fogok felvenni este. Mondom a pizsamámra gondolsz, mert akkor az rózsaszín naci sárga, Londonos pólóval… Nem, nem a Rotary-ra. Mondom jessszus, tényleg. 7 óra volt, 8-óra ott kellett lenni. 40 perc alatt hajmosás, hajszárítás és vasalás, ruhakiválasztás, körömfestés, smink, blézer rendberakás. Anya csak röhögött rajtam, hogy úgy pörgök mint egy kematoxos légy. :D

Nade sikerült elkészülnöm, 8-ra oda is értem, de még szinte alig voltak. Mikor beléptem, láttam, hogy a sok brazil, Rotary-s feleség körbeül egy ilyen tipikus, fontoskodó kis főnökasszonyt. Mindenki őt hallgatta, gondoltam én is odamegyek. Bemutatkoztam mindenkinek, hogy én vagyok a cserediák Magyarországról. Majd kiderült, hogy a körbeült hölgyemény a governor felesége, azért púderozott ott neki mindenki. Hát mindenesetre kicsit vicces látvány volt így kívülállóként figyelni. Majd megérkezett Sinai is, aki annak ellenére, hogy a Rotary Club Dracena Imperial-nál van. Dóris is jött, a „keresztanyám”. Szokásos módon sok-sok beszéd, köszöntés, ajándékátadás stb. Mindezek előtt be lettem mutatva a governor-nak, elsőként le lettem brazilozva, másodiknak meg nagyon örült, hogy Magyarországról vagyok, aztán a végén pedig megölelgetett és csak annyit mondott: Be free! :) (Légy szabad)

Majd végre elérkezett a vacsora ideje, olyan 10 óra körül, már mindenkinek kopogott a szeme. Sinai-val is összenéztünk egy párszor és olyan kínkeserves arcot vágtunk, mintha a halálunkra készülnénk. :)

Majd olyan 12-re értünk haza, Dóris vitt haza kocsival, másnap pedig iskola…. Hát valami fantasztikus volt felkelni 6:40-kor, majd végigülni 4 biológia órát és 2 matekot, amin a logaritmust vettünk…. :@

Kedd délután pedig kutyát fürdettem…:) mivel mióta a család megtudta, hogy „kutyázom” és vmennyire tudok kutyát kozmetikázni, azóta nem viszik a tacsit kutyakozmetikushoz. Nade persze nem panaszkodom, mert szívesen csinálom.

Egyetlen egy kép készült, és ezt is csak azért osztom meg veletek, mert hát mégis csak ő a Governor. De kérlek, a fejemet ne nézzétek. :D

Piuuuuuca!!!!

Sziasztok!

Akkor következik a hétvége 2. fele. Vasárnap folyamán semmi különöset nem csináltunk, délelőtt sokáig aludtunk, mert mindenki nagyon fáradt volt. Megebédeltünk, majd délután ismét punnyadás. Este pedig misére mentünk, majd nagyszülőkhöz, onnan pedig kicsit később Junqueira-ba, az Averuva Fesztiválra, ismét. De ezentúl a szülőkkel. Ez azt jelentette, hogy csak csökkentett üzemmódban volt megengedve a bulizás.

A szokásos baráti társaságból is jöttek velünk, körülnéztünk, megvacsoráztunk a japán kajáldában (már megszoktam, hogy ahhoz képest, hogy Brazíliában vagyok, majdnem több japán kaját eszek, mint brazilt.) Majd elmentünk megnézni a rodeo-t, de már csak egyet láttunk, mert a végére értünk oda. De nem is baj, elég volt nekem ennyi, elég félelmetes, mit ne mondjak…

Majd következett az aznapi show, a Calypso együttes lépett fel. Megoszlanak a vélemények, ízlések és pofonok, nekem annyira nem jött be.

Majd Márcia telefonált, hogy nem vagyok-e én is ott. Mondom de, itt vagyok… :D Így összefutottunk és a koncert hátralevő részében vele és barátaival voltak. Mindenkinek be lettem mutatva, a végén már csak én volt az „Hungria”. Imádom ezeket a brazilokat, komolyan.

Ma pedig elméletileg Panorama-ba mentünk volna, de zuhog az eső és hideg van, szóval otthon maradtunk. Ma Nossa Senhora napja van, tehát Szűz Mária ünnepe, így senki nem dolgozik, iskola sincs. Ebédre anya rokonaihoz mentünk, majd hazajöttünk aludni, mindenki nagyon fáradt.

Nézegessétek a képeket!!!

Csók mindenkinek!

Kleitinho, a család legkisebbike :)

Úgysem találnátok ki, mi ez, ezért elmondom: NARANCS ->>nagyszülők farmján terem

Aceruva osztálytársakkal

Aceruva Márcia barátaival

Calypso

És ez még nem mindenki...

Itt engedték be a népet :)

Anyu, ezt neked fényképeztem

A díjnyertes szőlők és acerolla-k