Esküvő

Sziasztok!

Remélem mindenki jól van otthon és készülődik a karácsonyra. Itt már szinte minden készen áll, karácsonyfa már háromszor újra lett díszítve, lépcsőkorláton is lógnak már a díszek, már a tányéralátét is szarvasos és a konyharuha is mikulásos.

Most egy hosszabb beszámolót fogtok kapni, mert csütörtöktől kezdve minden nap történt valami nagyobb dolog, esemény, szóval lesz mit olvasnotok esténként a Barátok közt után. J

Csütörtök: a Rotary Club Imperial (a másik Rotary Dracena-ban) vendégül látta a Governadort, akiről már egyszer írtam. Mivel Sinai ennél a klubnál cserediák, így meghívást kapott a counsellor-jétől, hogy menjen el a gyűlésre. Nem akart egyedül menni és végigülni 2-3 óra beszédet, így elhívott engem, hogy menjek vele. Hát így is volt. Erről többet nem írnék, vacsora finom volt, mindenki aranyos volt, de akkor is az én Rotary Clubom mellé tenném le a voksomat.

Péntek: este jött a telefonhívás Sinaitól: Nóra, nem akarsz nekünk csinálni egy kis magyar palacsintát? De mondom, csinálhatok, úgyis édesség ehetnékem volt. Ott volt Sinai és a 3 csaj, és még áthívták 3 barátnőjüket. Kicsit öregnek éreztem magam, mert 15 évesek voltak. De hát mindegy, a palacsinta jól sikerült. Bááár, nem volt nagy sütő, így ilyen 13-15 cm-es átmérőjű valamivel sütöttem. De a lényeg, hogy jó lett. A többiek meg brigadeirot főztek tölteléknek, a fagyasztóban pedig volt csokifagyi. Nagyon finom lett, már hiányzott….

Szombat: délig alvás, délután napozás, megmártózás a medencében. Este pedig esküvőre mentem, az első apukám barátjának a fia házasodott egész pontosan. Kíváncsi voltam nagyon, hogy mennyiben különbözik a magyar esküvőktől. Nos… polgári esküvő nincs, vagyis van, de csak papírmunka és délelőtt. Semmi csini ruha, vendégek, sem semmi. Este 8-kor kezdődött a templomi esküvő, kb. egy órás volt. Vártam a szokásos bevonuló zenét, de ahelyett Oroszlánkirály, Operaház fantomja és egyéb számok voltak. Mivel angolul voltak, így értettem és valóban teljesen odapasszoltak. Tetszett. ;) Először a vőlegény vonult be az anyukájával, majd a testvérek, nagynénik, nagybácsik (akik mind ott álltak az oltárnál), majd végül a menyasszony az apukájával. A szertartásból sokat nem értettem, de hasonlónak tűnt, mint otthon. Volt az igen vagy nem, kitartasz-e vagy nem, szereted-e örökre vagy sem rész, gyűrű, csók, áldás, majd a szülők, testvérek gratulációja az oltárnál. Majd a kivonulás ugyanabban a felállásban, mint az elején, csak annyi különbséggel, hogy az újdonsült pár már együtt, a legvégén. És még mielőtt kiléptek volna a templomkapun, leszórták őket rózsaszirommal. Itt nincs az, hogy gratuláció és integetés, hanem mindenki gyorsan be a kocsiba és irány a party. Itt nem éttermekben szokás megrendezni a „lagzit”, hanem ilyen direkt rendezvényekre fenntartott helyeken. Ilyen itt Dracena-ban a CELEBRITA nevű hatalmas ház, ami a legrangosabb, legszebb, legsikkesebb. Kívülről is már szép, pálmafákkal, megvilágítással… Bent pedig szintén nagyon gyönyörű, kristály csillárokkal, rengeteg tükörrel és ilyen téglaüveggel vagy téglaablakkal vagy mivel, nem tudom mi a neve. J Mindenki szépen helyet foglalt a nagy körasztaloknál, amik az épülethez méltóan voltak megterítve. (azért itt is megvan az, hogy a legtöbben csak a bulira jönnek, a hivatalos részt kihagyják) Majd megérkezett az ifjú pár, pezsgőztek egyet, majd elmentek egyet keringőzni. Nagyon jó volt hallani a keringő szokásos zenéjét (tütü tütü, tütütütü tü tütü), kicsit Európára, meg a szalagavatókra emlékeztetett. Majd a vacsora következett: rizs, saláta, hús. Nem volt jó kis tyúkhúsleves sárgarépával és rántott hús sültkrumplival, majd utána édes és sós sütemények (a sajtosrúdat hiányoltam a legjobban). Az esküvői tortával kapcsolatban pedig: 2 torta készült, az egyik csak mutogatóba, a másik pedig evésre. Nem értettem a lényegét, de mindegy, a lényeg, hogy finom volt. Ahogy észrevettem, itt a lagzi nem a nagy kajálásról szól. Majd következett a tánc, amit nem a lagzilajcsi féle mulatós zenei aláfestéssel kell elképzelni, hanem DJ-vel, fényekkel és ilyen színes farsangi kalapokkal, szemüvegekkel stb. Mindesetre érdekes volt, de hát ez Brazília, nem várhatom azt, ami 10.000 km-re van. De nem mondom azt, hogy nem tetszett, élveztem, szép volt, jó volt. ;)

A menyasszony nagyon szép volt, a ruhája nagyon tetszett. Ja és még a vacsora előtt képeket vetítettek a menyasszony és vőlegény gyerekkorából és a már együtt töltött éveikből. Ezt is nagyon jónak találtam.

És a másik dolog, anya és apa belökdösött a menyasszonyi csokor elkapására váró lányok közé, de hálistennek nem sikerült elkapnom. :D

Majd aznap az első családomnál aludtam, mert nem akartam a 2. családomat felkelteni az éjszaka kellős közepén, méghozzá Carol vasárnap írta az egyik egyetemi felvételijét Pres. Prudente-ben, így ez volt a legjobb megoldás. Nagyon jó volt újra ott aludni, a nagy ágyban, együtt reggelizni az első szülőkkel és persze Piuka-val, a tacsival. J Valamiért nagyon hiányoznak még mindig, nem gondoltam volna, hogy ennyire meghatározó lesz az első családom.

Vasárnap: 11-re a Rotary gyűléstermébe kellett mennem, mert mint ahogy az előző posztban említettem, egy jótékonysági ebéd került megrendezésre, amit a Rotary Club Dracena szervezett. Nekünk cserediákoknak is segíteni kellett, nekünk maradt a „piszkosmunka”, leszedni az asztalokról a koszos tányérokat. Na de mindegy, valamit valamiért, mert utána nekünk nem kellett fizetni sem az innivalóért sem az ebédért. Első és 4. szüleim is jötte, így „régi szép idők” –et éltük újra. (nem semmi a mai fogalmazásom gyerekek…)

Hétfőn pedig elméletileg a másik középiskolába mentem volna, előadni a prezentációmat kicsiny kis hazánkról a végzősöknek, de nem működött egy pendrive sem, így el lett halasztva a dolog. Amúgy sincs sok kedvem hozzá, különben is, hiába mondták, hogy tartsam angolul, de senki nem érti…tapasztalat. Szóval, a legjobb, ha majd kicsit később, portugálul.

Jó sok szöveget és képet kaptok most, nem baj, nézegessétek és olvassátok, 1 hónapig most úgysem lesz semmi. ;)

Csók mindenkinek!

A vőlegény és anyukája

A menyasszony és apukája

Zabálnivaló volt...

A násznép

A másik zabálnivaló...

Celebrita kívűlről...

...és belülről

Pezsgőznek

Ez én vagyok, teljes díszben :)

A terem, ahol a vacsora volt...és a torta

Joao, Lúcia és én

Azért látszik, hogy Brazília és meleg és nyár.... (torta)

Kicsit farsangi hangulat uralkodott

Apa és én táncolunk

Ez pedig a táncparkett és annak ördögei :)