Silvia, Ágatha, Mantova és Bruna :)
Igen, őket már felvették az egyetemre
Őrültek, de én így szeretem őket
Most ismét megleplek titeket egy bejegyzéssel, mivel nem tudom, hogy legközelebb mikor lesz rá időm és lehetőségem. Ma este Panorama-ba megyek a 2. családommal és ott is maradunk egészen vasárnapig vagy hétfőig, ha minden jól alakul. És várhatóan a következő héten már megyek is hozzájuk. Már most költözhettem volna, de mivel csak az ágykeret érkezett meg, a matrac nem, így várnom kell egy kicsit.
A hét eleje ismét unalmasnak indult, nem történt semmi, sablonos délelőttök és délutánok. Majd szerdán apa focizott a klubban este, és már többször megjegyzést tett arra, hogy nem járok teniszeni, így mondom jólvan, szerzek neki egy boldog estét, elmegyek Sinaival. Előző este viszont Valerie fogadóanyukája rámszólt, hogy foglalkozzák már Valerie-val (hát mondom mi vagyok én, óvonő vagy dada?). Így őt is hívtam, szóval ez az este ilyen teambuilding-nek, csapatépítő foglalkozának indult, de a végére nagyon jól éreztük magunkat. Teniszeztünk, futottunk, meccset néztünk, ettünk, ittunk, majd éjfél körül haza is mentünk. :) Büszke vagyok magamra, mert én vagyok a csapatösszetartó-emberke, aki mindenkivel mindig jót tesz, remélem egyszer majd valamikor visszakapom. :)
Másnap az iskolában természetesen a kedvenc biológia tanárommal kezdtem, akinél nem aludhatok, így nyitott szemmel próbáltam sunyni egyet, de nem nagyon sikerült.
Majd aznap délután (csütörtökön) meghívást kaptam Apa Paola-ékhoz, (unokatestvérem) vacsorára, mivel Paola barátja 2 hónap után újra itt van Dracena-ban. Csak nekem, az én kedvemért leves volt, brokkolikrémleves fokhagymás-vajas pirítóssal. Isteni volt.
Pénteken, azaz ma pedig ismét iskola. Amilyen kínkeservesen indult a két filozófia órával, majd folytatódott az irodalommal, olyan jól ért véget az elmaradt két fizikaórával. :) Mivel többen is a napokban tudták meg, hogy felvették őket az egyetemre, így elkezdődött a szokásos "ceremónia". Először is a fiúk hajának levágásával kezdődött (kinél mennyire drasztikusan, attól függ), majd a rajtuk lévő egyenpóló össze-vissza szaggatása, arckifestés, a fejükön tojástörés, majd liszttel, kukoricadarával és kávéval való leszórás, homlokra írkálás rúzzsal, majd a végén WC papír tekerése a nyakra nyakkendő gyanánt. :D Ezek után a városba mentünk, az egyik rendőrlámpás kereszteződéshez, pénzt kéregetni az egyetemre való bejutás ünneplésére tervezett churrasco-ra. Persze csak ők, akik ilyen csodálatosan néztek ki ezután a procedúra után. Én is bepróbálkoztam, azzal a beszéddel, hogy cserediák vagyok és szegény osztálytársaimnak pénzre van szükségük a ballagásra, de annyira jól beszéltem portugálul, hogy a sofőr nem akarta elhinni, hogy valóban cserediák vagyok. :) Így jártam, ezért inkább visszavonultam az árnyékba és figyeltem a többieket.
Ennyit erről, mindenestre vicces volt. Fényképező nem volt nálam, a telefonommal egy nagyon rövidke videót csináltam. Talán egyik osztálytársam csinált fotókat, majd elkérem tőle.
Mindenkinek szép hétvégén, szét ne fagyjatok!!!!
csók!
Tanulok is ááám
Piuuuca
Apa éppen a vasárnapi ebédünket készíti
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése