Sziasztok!

Akkor a hétvége…

Pénteken nem történt semmi, azon kívül, hogy az iskolában az első két órán (filozófia, szociológia) egy filmet néztünk a brazil kormányról. Na most azt tudni kell, hogy hasonló mint édes kicsi Hazánkban, tehát nem részletezném, úgyis tudja mindenki. Nagyon unalmas volt, nem csak nekem, mindenkinek. Az volt a csúcspont, amikor mellettem az egyik osztálytársam előrántott a hátizsákjából egy kispárnát, ilyen kis holdakkal, csillagokkal, rojtokkal a szélén és úgy aludt tovább. Majd irodalom óra következett az új tanárnővel, hát ezt sem részletezném, örülök, hogy nem ő a tanárom. :) Utolsó órákról hazasétáltam, mert nem volt kedvem végigszenvedni két fizikaórát. Este nem mentünk sehová a barátokkal, mert mindenki meg volt zuhanva. Családdal is otthon maradtunk, mert apa focizott este, utána pedig nem volt kedvük elmenni kajálni sehová, anyának pedig kedve nem volt főzni, így pizzát rendeltünk. De ez a legjobb, kényelmes és finom.

Szombaton sokáig aludtam, apa persze dolgozni ment, anya pedig 8 óra után tudott csak aludni, mert elmondása szerint apa egész éjjel horkol. :D Hálistennek én csukott ajtónál alszom, így nem hallom. :)

Majd ebéd következett, ami tényleg kiakasztott: tortellini, ami önmagában is elég egy kis sajttal. Na nem, anya ezt még megspékelte egy kis spagetti feltéttel, jó húsosan. És ha még ez sem lenne elég, apa hozott haza egy egész grillcsirkét, ami meg volt töltve valami cuccal. És akkor megint le lettem szólva, hogy csak egyszer vettem mindenből. :D Amúgy már kezdek kicsit besokalni, hogy állandóan tukmálják rám a kaját, pedig ismertek, nem az a fajta vagyok, akinek szüksége lenne erre. :)

Este vacsorázni mentünk, de ez úgy kezdődött, hogy beültünk a kocsiba és elkezdtünk körözgetni a városban. Hát mondom megkérdezem már így 10 perc után, hogy valójában hová is megyünk. Erre az volt a válasz: „Nem tudjuk…” Hát mondom jól van, fél 10 volt, éhesen és szomjasan szenvedtem a hátsó bőrülésen :D (ami borzalmas, főleg a 40 fokban), majd fél óra kocsikázás után kikötöttünk egy nagyon kis helyes helyen. Képeket nem csináltam, túl hideg volt ahhoz hogy álldogáljak kint, a következő 8 hónapban biztos lesz még rá alkalom. De nagyon szuper kis hely volt, „EU-s” játszótér a gyerekeknek, videójáték-szoba. Már éppen akartam megjegyezni, hogy milyen európai kinézete van a helynek, amikor anya elkezdte mondani, hogy a főnökasszony nagyon sokat utazik, több hónapot töltött Európában, és az ott szerzett ötleteket, tapasztalatokat itt kamatoztatja. Jó szemem van, mi? :P Japán kaját ettünk, finom volt nagyon. És csak az érdekesség kedvéért: elfogyott 3 üveg 600 milis sör, fél liter frissen facsart narancslé, 1 pohár barnasör, egy japán kaja 3 személy részére, és egy ilyen körömpörkölt szerűség, amit apa evett. Ezért mindössze 5500 ft-ot fizettünk…

Épp hazafelé tartottunk, amikor jön egy SMS: Nóra, do you go to Raizes? Hát mondom így 12 óra tájt… najó, egye-fene, elmegyek, egyszer élünk nah… Sinai, Márcia, Keico és én mentünk. Nem volt rossz, de nem volt sok ismerős most, kicsit unalmas volt és még a caipirinha sem volt jó… :D Nade lett egy fényképen egy kosarassal, akin mellesleg olasz póló volt, szal Imola, majdnem megfelel az elvárásaidnak, nem??? :D

A hétvégén ismét dor de gargante, azaz torokfájással küszködöm, már nem tudom mit csináljak, lehet sálban és kabátban fogok a teremben ülni, hogy bírjam a légkondit. :)

Amúgy minden rendben, meleg van, bár szombat délután hatalmas eső volt, csináltam egy videót, nem tudom mennyire látszik majd így ablakon keresztül, az ajtót nem mertem kinyitni.

A családváltás pedig tolódik, tolódik, anyukám beteg, kórházban is volt... :S

Jók legyetek!

Csók!

Kellen (osztálytárs), Sinai

A kosarassal :)

The best exchangers forever <3

Na akkor itt most ki is a brazil??? :D (Márcia, Keico, én és Sinai)

Ha esik, akkor így esik...